koszegis@freemail.hu

Kőszegi Lajos

Gyémántfűrész-szútra
Egy ismeretlen tanítás szánkhja-transzformációja
Szabó Lajos tanításai

KŐSZEGI LAJOS

Gyémántfűrész-szútra
esszék (2000)

Tartalom:

Bevezetés helyett (Magyar filozófia alulnézetben)

Nekrológosz
Hamvas Béla - az inotai raktáros
Szabó Lajos - a magyar asmagarbhája
Nietzschéről

Alloglosszón
Böhme,Descartes,Leibniz avagy vissza, és vissza a jelenhez
Trinitás – Böhme
Dualitás – Descartes
Monász – Leibniz
Könyvek

Palillógosz
Végjáték
Költő és világ
Tagore imái
Az ismeretlenJókai
Szfinx
Pannonikosz
Athenaeum
Gond és Semmi
Vissza a csendhez

Gyémántfűrész-szútra
Bevezetés
A világ
A megváltás

Come away empty. The Sun, the Moon, stars and planets, the Earth, hills and rivers, trees and grasses, the animals, bad people, good people, bad things and good things, heaven and hell, and we ourselves – all of us are in the middle of the emptiness, the stillness."

A Gyémántfűrész-szútraegy nagy levél mellékleteként született, amelyet Kunszt Györgyhöz írtam (1998. október-novemberében), aki elküldte hozzám Szánkhja-esettanulmány, önéletrajzi vázlat című kéziratát. Ebben olvastam, hogy Szabó Lajos "elmesélte egyszer egy álmát, hogy őrtornyokból figyelő géppisztolyos őrök pásztázó reflektorokkal és szöges-dróttal is védett gyűrűjén próbál éjszaka, hason átkúszni, hogy a kezében szorongatott gyémántfűrésszel átvágja azt a gyémánt tengelyt, amely körül a kapitalizmus, bolsevizmus és klerikalizmus világvára forog."
Úgy láttam, hogy Szabó Lajos addig megismert szerteágazó előadás-szövegei transzformálhatók egy olyan szigorú formába - a Szánkhja-karika negatívjába" -, amelyet ha olvasunk, akkor ez "gyémántfűrészként" vágja el igaz lényemet fullasztó elmeproblémáimtól, hogy végre valóban éljek...
A Gyémántfűrész-szútra így vált címadó szöveggé egy olyan könyv számára, amelyben a könyvekből kirakott "mesterektől" búcsúztam el.
A főcímben (és oldalt) letölthető a teljes könyv, míg itt, a könyv végén található Gyémántfűrész-szútra olvasható:

Kőszegi Lajos író, szerkesztő, tanár (Devecser, 1956. november 7.) a győri építőipari szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1981-ben a pécsi műszaki főiskolán építész-műszaki tanári oklevelet kapott. 1984-ben végzett a Bálint György Újságíróiskolában. 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1981-től 1988-ig újságíró: Universitas, Dunántúli Napló, Somogyi Néplap, veszprémi Napló . 1985-86-ban a Visszhang folyóirat felelősszerkesztője. 1988-1991-ig a veszprémi múzeumban irodalomtörténész. 1992-től tanár. 1989-1999-ig a Pannon Panteon könyvsorozat főszerkesztője. 2000-2004-ig a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. 2004-től ismét tanár.

Telefon: +36-70-618-5005

BEVEZETÉS

1-2 Minden szenvedés: megváltást a tudás hozhat.

1. „Öröm- és szenvedésérzékenység együtt változik.... Öröm: hasonlóság – szenvedés különbözés, ellenkezés. A közvetlen tapasztalásban adott irány: az öröm terjedékeny, mert eredetileg egyetemes... az evidencia-élmény az örömből születik. A közösséghez tartozók örömének egymást fokozó interferenciája. A perverzió korlátozza magát, az öröm nem bírja ki, hogy korlátozzák. A patalogikus, a narkotikus tendenciálisan korlátozza az örömöt.”

2. „Elébemenni a szenvedésnek; egyenes vonalon áttörni ezt a hálót! ...mindig keresd meg a legnagyobb ellenállás útját!... Úgy töröm meg a karaktert, hogy a tükröt összetöröm!... Keresés, kutatás (kút-ásás), alkotás... Az intuíció a nem-szétvált kvalitatív és kvantitatív értékelés... a legfájdalmasabb kérdésekkel kell exponálni. A legfájdalmasabb ellentmondással mérem a többit...  Az összes ellenállás jelenléte szükséges, hogy egy legmélyebbről jövő mozgó áttekintést kaphassunk. Nem lehet megjátszani... A titkos tanítás paradox helyzete: mindenki elolvashatja, de belülről mégsem jutnak hozzá: ezotérikum. Ha nem ismerik fel centrális jelentőségét, továbbra is titkos tanítás marad.”

3-5       A tudás forrásai.

3. „Egyetérteni: amikor lehet; a különbségeket belsőleg koordinálni... Mindig először méltatni... Az egyes kérdésekkel egy, a 20. század előtt elképzelhetetlen egyetemes szembenézés vált lehetségessé... Nincs mód érdemben felvetni kérdéseket anélkül, hogy ne viszonyítsuk őket a prekrisztiánus és krisztiánus kinyilatkoztatáshoz!... A régi gondolat, az egyetlen gondolat mindig új tapasztalatot teremt...”

A (nem-sarlatán, nem-propaganda, hanem a) valódi ezotérikum:

a. Teória (alkalmazható minden rész-kutatásban és az egész világra ismerethullámban)

b. Reális közlés (emberi közösség és lét szolidaritása, lét és értékelés, találtam valamit egy ismeretlen világban, amelyről jelt adok)

c. Lelkiismeret, közvetlen tapasztalás, intuíció (az abszolút értékelés meghatározódik: állandó átértékelés)

A három világ egysége: Istentisztelet.

Ezotérikum: "Minőségileg megkerülhetetlen út a kinyilatkoztatáshoz fülszoktatáshoz."

4. "Az ősmisztérium egyetlen, de mindenütt megnyilvánul... Az ősmisztérium a létezés, megismerés és értéke-lés trinitárius, immanens egysége. Ez az 'OM'. Ebben a végső képletbe benne van az, amit mondunk és az, amit mondani nem tudunk... A bibliai aeon küldöttei igent mondanak egymásra és a közösen követett útra! – Jézus... betölteni jött a törvényt!"

5. „Az  értékelés, amit egy ember elvégzett, az fordítja ki sarkaiból a világot... egy gondolkozót sem lehet kimeríteni, nemhogy Istent. – Az értékelés teljes gazdagsága és teljes egysége között az utat annyiszor futhatom be, ahányszor akarom... Az alázat fokozható. Önmagamat is csak úgy emelhetem feljebb, hogy mértékemet fokozom... A puszta monoteizmusból adódik az a követelmény, hogy a világ egységét kutassuk... Reális, spirituális és trinitárius világfelfogás.”

6          Az okság.

6. „... tetteink következményei elől nem lehet ellépni, se természetes halállal, se öngyilkossággal... életfélelem...  Nincs okunk feltételezni mást, mint hogy állandóan tetteink következményeit éljük...  A szeretet a logika forrása.”

A VILÁG

7-9       A természet és a lélek (vjakta, avjakta, purusa).

7. „A természet az iparban jelen van.... A szerszámosítás léttagadás, és vissza kell térnünk a léthez, hogy megértsük saját szerszámainkat... A valóság vizsgálatánál egy darabot kivágunk; de ezt vissza kell követni!... Arányok adják a megismerés prak[ri]tikumát... A Gestalt megfoghatatlan magjának megfogása... Teleológia: a lét immanens szerkezete... A 'létezés' ('van') a mindenséggel való organikus kapcsolatot jelenti."

8. „A világ szakrális rendje összeomlana, ha az életünk összes többi területén tért nyerő nihilizmus akárcsak a matematikai alap-problémák körében nem érvényesülhetne... Szakadozottság van létezés és értékelés között, de nem szétszakadtság. A legnegatívabb fokok is értékesek. Az, hogy a rosszra szükség van, még nem jelenti azt, hogy nem kell ellene küzdeni... Hogyan vagyok szereplő a létezés drámájában? – Minden ember fontossága.”

9. „A rózsák igenlésén keresztül a láncok igenlése... A szellem nem kér, hanem ad, és sohasem unja meg! Az ajándékozó megerősödik!”

10-11    A három minőség (guna).

10. „Esztétikum-logikum-etikum hármassága szakrális, örvényszerű mozgásban van.”

11. „Az ember logikum, etikum és esztétikum egysége. A szakrális analízis három fő iránya:

etikum: a cselekvő, bontó aktivitás;

esztétikum: a befogadó és átfogó passzivitás;

logikum: a váltópont a kettő között; hűvös és forró. Innen ered viszonylagos semlegessége.

Ez a három mozgás nem kivetített, atomisztikus, hanem az emberi mozgás hármas feszültsége. – Mozdulatlan létezés és keletkezés a mozgásból. A létezés: lét és keletkezés összefogása. Különválasztásuk absztrakció... Az értékeléseknek csak kozmikus térben van értelmük.”

12-14    A gunák szerepe és következményeik a természetben.

12. „Hogyan adja egymásnak a három motívum a táplálékot? A felemésztő etika, a változtató logika, a passzív, a megőrző esztétika."

13. És: „a) Minden dolog azonos önmagával.

b) Minden dolog osztályozható.

c) Minden dolog összefügg minden más dologgal."

"a) Minden mozzanat azonos önmagával.

b) Minden mozzanat rendezhető.

c) Minden mozzanat összefügg minden más mozzanattal."

"a) Minden ítélet azonos önmagával.

b) Minden ítélet vagy igaz, vagy nem-igaz, harmadik eset nincs.

c) Egy ítélet sem lehet egyazon szem-pontból igaz is meg téves.”

14. „Atomizálatlan, funkcionalizált egységben [esztétikum-logikum-etikum]:

én vagyok ez a passzivitás,

én vagyok ez az aktivitás

és én vagyok ez az átmenet.”

15-17    A lélek ismérvei.

15. „Lelkiismeretemben azonosítom magamat önmagammal.”

16. „A lélek... olyan centrum, amitől nem tekinthetünk el, de leírhatatlan.”

17. „LELKIISMERET: kezdet, kapcsolatunk Istennel, énünk centruma,... lélek és ütközése, a szellem valósulásának rangrelatív fix pontja, félelem-Istenfélelem mint a bölcsesség kezdete,... az etika forrása, mert a hit konkrét apriorija,... konkrét követhető kontrollálható vérkeringésszerű kapcsolatot tart az esztétika-matematika-technika – más oldalról az élő test építő problémáival, koordináta-rendszere: időnek-térnek-oknak-létezésnek-szellemnek, ...Cogitor: rajta keresztül gondol bennünket Isten s mi ezt tovább-gondolhatjuk!... rajta keresztül születünk újra ...”

18-19    A lélek és a természet (prakriti) kapcsolata.

18. „Mennél alacsonyabb energiákat sikerül mennél magasabb létformába emelni, mennél mélyebb ellentmondásokat és disszonanciákat sikerül feloldani... A test van a lélekben... Az életfolyamat szakrális processzusa. Emésztő sor: szervetlen-növény-állat-ember. – Minél több szűrőn és fürdőn kell keresztülmennünk, hogy beléphessünk a szentélybe. Fokról fokra testi és lelki tisztulás. A tisztátlanság az extrementum tisztátlansága. – Összefüggése az emésztéssel... A tisztaság és tisztátlanság realitása és animális jóérzésünk: a táplálkozás-kiválasztás működése. A biosz-lélek esztétikumáról van szó. Minél rendszeresebben organizálni, hogy az asszimiláció két pólusa minél távolabb legyen... minél több szűrő, fürdő a szentélyig, hogy ebből a salakból semmit se vigyünk magunkkal. Előkészítés, kiválasztás, elválasztás... szakrális emésztő-processzus... Az anyag és szellem alapvető dualizmusa helyett sok kvalitatív ugrást, szakadékot veszek fel... – a durva empirizmust megszelídítettem... Nem tűrhetjük a durva dualizmust, mindig át kell törnünk!... Egészséges dualitás lehetséges.”

19. „3. A természet megismerése; amelyik nem ismer vissza.

2. Az emberek egymást-megismerése. Lelkiismeretelmélet.

1. Az Isten megismerése-elismerése.”

„...két kinyilatkoztatás van, a szó meg a természet.”

20-34    Az ember belső felépítése: a psziché, az érzékelés a cselekvőerők.

20. „Az érzékelésben is jelen van a teljes én.”

21. „Minden individualizáló érzelem magányossá, patologikussá, narkotikussá válik.”

22. „Nem jó egyedül enni, inni.”

23. „Az érzékelés primer közösségi voltáról van szó.”

24. „Azonosság (identitás): minden mozzanat közös. Egyenlőség: részleges identitás.”

25. „A szellem, az értelem közösségi realitás. Az értelem tesz közösségivé.  Egyet érteni. – A különbségeket belsőleg koordinálni kell.”

26. „A közösség növekedése az öröm – nélküle szenvedés.”

27. „Az élettel szemben igen magas tárgyilagosság lehetséges.”

28. „Mindennel, amivel nem tudok szembenézni, abszolút hipnotizált helyzetben vagyok; még elszenvedni sem tudom tudatosan.”

29. „– Valamilyen pszichotechnikai szempontból, bizonyos időre elhanyagolható az empíria. Saját realitásomból kell kiindulnom: mit akarok elérni? mik a kontrollfeltételek? A segédkonstrukció elvisz, szolgál, de csak addig, amíg tudatában vagyok segédkonstrukció-voltának. Ha öntudatlanná válik: hipnotizál. A valóság szubjektíven felfogva: az empíria szigorúan vétele.”

30. „El kell utasítanunk az uralkodó objektivizmust, amely a szemlélőtől függetlenül képzeli a tárgyat. Nincs értékeléstől mentes érzékelés, nincs tőle függetlenül... Ki kell emelni a háttérben lévő értékelést.”

31. „Az egységet nem kell tartanom, mert az egység tart engem... Abban a passzivitás, mihelyst az aktivitásra egy magasabb mértéket fogadok el.”

32. „A lelki életet még alapfunkciókból sem lehet összetenni.”

33. „Koncentráció arra, amit látok... Eredendő emberi magatartás, hogy a realitáshoz a szélein nyúl hozzá. Három gyufaszál közül az egyik szélsőt veszi el. A középső gyufaszálhoz csak belső koncentrációval nyúlunk.”

34. „... minél előbbre megyek, annál több és tágabb határ... hatá[r]sok[k] felé való nyitottság...  – az azonosítás egyben  ...szeretet... Transzparencia.”

35-37    A finomtest (linga) és a lélek-vándorlás.

35. „A lélek úgy építi a testet, hogy reorganizálja, újraértékeli. A lélek a drámai átmenet test és szellem között (megtestesülés, szublimáció,... asszimiláció, identifikáció). A testet organizáló szellem végső izgalma, konstruktív izgalma a lélek.”

36. „Halál: utazás [x]országba: az ismert és ismeretlen világba... A halállal szembeni félelem szellemfélelemből és szellem-tagadásból ered... a nirvánaszerű, realitástalan egységtől való félelem: a légmélyebb individuális pont megtagadása... – az individualitások között nincs közvetlen korrespondencia... A reinkarnáció megkülönböztet és nem szakít el a logosz teljes kontinuitásától, és csökkentetten a halál után is individuális létezést képzel el.”

37. „A reinkarnáció – szellemi kauzalitás... Ott, ahol valaki reálisan az életében felette áll az időnek, elmerül a reinkarnációs gondolat... A mindenért felelősségvállalás csak a reinkarnációval érthető meg.”

38-39    A lények fajtái.

38. „A normális és a patologikus kritériuma az együtt – külön.”

39. „A normális karaktere az ünnep: a közösségi realitás.”

A MEGVÁLTÁS

40-43    A természet tevékenységének célja a lélek megváltása.

40. „Rajta keresztül valósul az élet misztikus örvénylő konvergenciája: mítosz születése!”

41. "A tér az anyag komplementere... A tér nem űr, hanem végtelen telítettség... A tér létezik, mint a formák áthatottsága, a személyes tapasztalat tere."

42. "A 'lélekjelenlét'-kifejezés ... fejezi ki a spontán koncentrációt. Ez teszi lehetővé a földön és hídon járást. Lélek-jelen-lét: három poszt-metafizikai kifejezés. Jelen és örökkévalóság. A lét szintén erre utal. Lélek, reinkarnáció, személyiség."

43. "A létezés identifikációs dráma: a felsőbbek felhasználják az alsóbbakat!"

44-45    A megváltó tudás tartalma, az átélést hozó meditáció.

44. „A megvilágosodás sorának megváltoztatására még isteni kegyelemmel sem találok példát, csak sűrítést a traumáig!... Az öröm a szabadság feltétele... Létezés és értékelés egybeesése.”

45. "Evangélium: örömhír... Örökké megbánnám, ha nem vállalnám a pillanatot... Arra kell előkészülnünk, amire nem vagyunk előkészülve. Az ismert világ elhagyásának pillanata... a döntő lépések leírása (a halál)."

46-48    A tudás hatására lélek és anyag kapcsolata megszakad.

46. „Az egyéniség elvész.”

47. „A teljes áthatolhatóság a rés, a tiszta áthatás, a tiszta szabadság, ami én vagyok, tehát nem a szubsztanciális, áthatolhatatlan Maya, hanem a kontraszubsztancionális Atman. Ez az én-élmény, a teljes, a szabad, a levegős.”

48. „Ha nem tudok egy haldoklónak semmit sem mondani, akkor baj van minden mondanivalómmal. A szabadság vigasza és fenyegetése! Az életveszélyből nem fog kikerülni. Ez a vigasztalás és ez a fenyegetés.”

49-50    A tudó halálakor, végleg megszabadul.

49. „A halálban a test-lélek hal meg, és a lélek-szellem visszamerül az egyetemes értelem-be.”

50. „A végső táplálkozás, az utolsó halál a teljes identifikáció.”

koszegis@freemail.hu