A "Globális gondolkodók" rovat 10 éve - a 100. közlés
Mondathullásban
Tíz esztendeje, a Comitatus folyóirat 1997. februári számában indult a "Globális gondolkodók" rovat. Az elmúlt évtizedben itt 99 kisesszé jelent meg 97 szerzőtől, többnyire első fordításban magyarul. Az volt a szándékunk, hogy korunk világkérdéseit exponáljuk jelentős huszadik századi gondolkodók centrális írásai segítségével. A szerzők és a szövegek kiválasztásánál az 1965-ben, Bécsben indított katolikus könyvszemlére, a Mérleg folyóiratra támaszkodtam, s példaként csendben Gaëtan Picon Korunk szellemi körképe (Csicsery-Rónay István kiadója, az Occidental Press, Washington D.C. 1963) című könyvére gondoltam. A fordítások javát és a szövegkiválasztást gyakran Vásárhelyi Szabó László barátom adta (köszönet érte!), s ezzel a rovat meghatározójává vált, mivel az eredeti "mérleges" listától olykor eltérően inkább érdeklődésének megfelelő szövegeket fordított. Latolgattuk a rovatból kinövő könyv lehetőségét, de a megjelent szövegekből új körkép mégsem állt össze. Csak ezt a lezáró és elgondolkoztató aforizmagyűjteményt találtam benne, amely egyben visszatekintés, összefoglalás és búcsú. Gaëtan Picon fél évszázada (az eredeti francia kiadás 1957-ben jelent meg) azt írta: "Azelőtt a különböző kutatások, ugyanazon világ felületén haladva, körülvéve ugyanazzal a megvilágítással, soha nem vesztették el egymást szem elől. ... A közelmúltban még a szellem egy óriási találkozás, vagy éppen egy óriási egymásbaillesztődés lehető módjait figyelte." Akkoriban Picon úgy érezte, hogy az "egyetemes tudás birodalma összeomlik. ... A világ felrobbant egymásra visszavezethetetlen világokra, ." De világunk nem robbant föl, mégis szilánkok, mondattöredékek hullnak szemünkbe. S valami váratlan történhet velünk. Ha a rovatban megjelent írások többségéből nem is, de talán az alábbi mondatokból és szellemi konfigurációból mégis kikerekedik valami. Ramthától vagy magunktól tudhatjuk, hogy agyunk bármely gondolatfrekvencia befogadására alkalmas Isten tudatából, a tudás összességéből, de csupán azokat a frekvenciákat vesszük fel, amelyekre engedélyt adunk. A bennünk lakozó Istent bombázó csodálatos gondolatok közül csak azokat a kis rezgésszámú gondolatokat engedjük magunkhoz, amelyek a társadalmi tudatot alkotják, ezek pedig ugyancsak szűkösek és zártak, amint ezt mindannyian nagyon jól tudhatjuk. Végül csak a mások által lerágott gondolatokon rágódunk. Ez most is esedékes. És valami más. Mi van a mondattöredékek hullásán túl? Azt tudom ajánlani az olvasónak - és Várhegyi Miklós barátomnak.
Tisztelettel
és barátsággal:
Kőszegi Lajos
"Minden álom, legyen az édes vagy viharos, többé-kevésbé anarchizáló, anarchikus vagy szabadságvágytól fűtött." - KOSTAS AXELOS: A világ játékai (1997/2.)
"A tisztesség és az igazságszeretet itt ebben a világban az az egyedüli, döntő erény, amely a látszatot leleplezi." - EBERHARD GRISEBACH: A megismerés krízise (1997/3-4.)
"Vajon minden látszat ellenére, a valóság minden megkérdőjelezése és minden létező kétséges volta ellenére sikerülhet-e még szilárd alapra lelnünk?" - HANS KÜNG: Igen a valóságra - a nihilizmus alternatívája (1997/5.)
"Minden szervezett társadalom úgyszólván homogén szintézist alkot; vagy, még inkább: ideális és reális egyesülést, amely a legközelebbi szülőtől vagy a legtávolabbi honfitárstól indul ki úgy, hogy a legtávolabbi részeken, mint a test határain honol a legelevenebb érzékenység." - MAURICE BLONDEL: A társadalmi cselekvés (1997/6.)
"Valójában a tanulás az az emberi tevékenység, amelynek a legkevésbé van szüksége a mások általi manipulásásra. A legtöbb tanulás. egy akadálytalan részvétel eredménye egy jelentésgazdag környezetben." - IVAN ILLICH: A haladás ritualizálása (1997/67-8.)
"A szellem ott is túlerőben van, ahol teremtő ereje nem elegendő." - RUDOLF PANNWITZ: Az európai kultúra krízise (1997/10.)
"A változások mindamellett folytatódnak és általában elegendő számú lelkes támogatót tudnak maguk mögött." - LESZEK KOLAKOWSKI: A modernitás végtelen pere (1997/11.)
"Ha nincs meg a képzelőerőnk és bátorságunk ahhoz, hogy a világ békéjén és egységén dolgozzunk, az isteni igazságszolgáltatás fogja azt démonikus erőivel végrehajtani." - SERVEPALLI RADHAKRISHNAN: A társadalom betegsége (1997/12.)
"Az igazság elpusztítja azokat, kik annak tekintették, amihez semmi köze sincs: a legkevesebb, amit elmondhatunk róla az, hogy a gazdagság jelenlegi formái szétbomlanak, s nevetségessé válnak az emberiség szemében azok, akik most úgy hiszik, hogy birtokolják e gazdagságot." - GEORGES BATAILLE: Bőség és nyomor (1998/1.)
"Az ember legfeltűnőbb ismertetőjegye, minden más élőlénytől megkülönbözető lényegi vonása nem metafizikai, s nem is fizikai természete, hanem munkája." - ERNST CASSIRER: Mi az ember? (1998/2.)
"Mindannyian valamilyen ősi talajról származnak és ugyanazon forgatagba vetették magukat, s egy különben üres térben örvénylettek feltartóztathatatlanul." - GEORGE SANTAYANA: Materializmus és idealizmus Amerikában (1998/3.)
"Csak a nagyok létezése lehet mintegy garancia a Semmivel szemben." - KARL JASPERS: Az emberi nagyság (1998/.4.)
"A Nyugat tudásának helyzete ma közel áll ahhoz, hogy felboruljon: a taxonómia, amelynek nagy, egyetemes abrosza egy matézis lehetőségével összhangban bontakozott ki, és amely a tudás erőteljes korát - elsődleges lehetőségét s egyszersmind beteljesülésének végét - jelentette." - MICHEL FOUCAULT: Munka, élet, beszéd (1998/5.)
"A technika? egyenesen ellentétes az emberi szellem elvével, mely szellem az ember igazi természete." - NICOLA ABBAGNANO: A technika paradoxona (1998/6.)
"Az atombomba ugyan az amerikai kereszténység elévülhetetlen dicsősége - robbanásának ragyogását a Krisztust övező fénnyel hasonlították össze az isenheimi oltárra festett Grünewald-kép alapján, a mérnök félelme azonban, kivéve a politikait, éppen itt az igazi. A szintetikusan előállított katasztrófa sem kerül közelebb a természethez, még akkor sem, ha stelláris magaskohóit, roppant körmönfontsággal, róla utánozza." - ERNST BLOCH: A technikai utópiák (1998/7-8.)
"A rendszeres rendellenesség egyszerre kézben tartott, kalkulált, 'szocializált', azaz a leggyakrabban letagadott - és redukálhatatlan az előrelátás számára, akár a szenvedés maga, egy szenvedés, mely még szenvedőbb ás még sötétebb azáltal, hogy elveszítette megszokott modelljeit és nyelvezetét..." - JACQUES DERRIDA: A tíz csapás (1998/9.)
"Az emberiség, most először, egyetlen történelmet él meg, egy és ugyanazon történelmet." - RAYMOND ARON: Az egyetemesség dialektikája (1998/10.)
"Akinek csak halvány reménye van, a kényelem vagy az erőszak mellett dönt. Akinek erős reménye van, felismeri és szereti az új élet minden jelét, és minden pillanatban kész arra, hogy ami a születésre megérett, világra segítse." - ERICH FROMM: A remény forradalma (1998/11-12.)
"Az embereket, hogy ne veszítsük el a velük való kapcsolatot, el kell választanunk életük mindenkori 'eszméjétől'." - FERDINAND EBNER: Korunk (1999/1-2.)
A technika céljára, a mágikusművészetek központi témája mutat: "az ember azon szükségletére, hogy a természet folyásának egyformaságát biztosítsa és a világ ritmusát stabilizálja, miközben fellép a szabálytalanságok és a kivételes esetek ellen." - ARNOLD GEHLEN: A lélek a technika korában (1999/3.)
"Nem várhatjuk azt, hogy megoldjuk az idő rejtélyét." - MARTIN HEIDEGGER: Mi az idő? (1999/4.)
"A könnyű fizikai élet vágyából fakadóan az ember parazitizmusra szánhatja magát, a fájdalom legyőzésének erőfeszítése során pedig előfordulhat, hogy szándékosan az érzéketlenséget választja, ami nem más, mint eleven halál." - LEWIS MUMFORD: Az ember helyzete (1999/5.)
"Az embert az égvilágon semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy úgy érezze, szabadnak született. Az ember teljességgel szolga volna, ha minden tette valami más forrásból eredne, mint tulajdon gondolatából, ti. testének ésszerűtlen reakcióiból vagy mások gondolataiból." - SIMONE WEIL: Egy szabad társadalom elméleti vázlata (1999/6.)
"Az ember mindig csak annak az értékrendszernek a nyelvét érti, amelyben mindenkor található." - HERMANN BROCH: Tömegtéboly (1999/7-8.)
"Aki nem keresi a hatalmat, az annak tudását és tudásépítményeit sem akarja, és aki mindkettőt elutasítja, az titokban már nem polgára ennek a civilizációnak." - PETER SLOTERDIJK: A cinikus ész kritikája (1999/9.)
"A sokk, amennyiben nem túl későn lép fel, és ha az okokat gyorsan és helyesen ismerik fel, gyógyító is lehet. Ekkor a világ-megsemmisülés, pusztítás, önpusztítás, tagadás, nihilizmus rémisztő élményből egy új felelősségtudat jön létre a feladatok, tartalmak és értékek iránt." - WOLGANG KRAUS: A nihilizmus dialektikája (1999/10.)
"Ha valamikor nem lesz ember itt, akkor az egész keletkezés más alakot ölt magára, nem csupán egy ág hull le a keletkezés törzséről. Más lényeket fog hatalmába keríteni, talán továbbra is létrejövő hordozókat más csillagokon." - HERBERT CYSARZ: A világ mint történés (1999/11.)
"A halál, amennyiben nem abszolút megszűnés, nem lehet egyéb, mint az érzékelés módjának megváltozása, tehát nem lehet egyszerűen az érzékelés megszűnése." - GABRIEL MARCEL: Metafizikai napló (1999612.)
"Értjük már, hogy miért haldoklik ma óhatatlanul minden hagyományos kultúra a földkerekségen: minden történelmileg meghatározott ember lelki állapota olyannyira megváltozott, hogy hagyományos értelemben nem képes egységet alkotni." - HERMANN KEYSERLING: Az újonnan létrejövő világ (2000/1-2.)
"Ami felfogható vagy felfoghatatlan, az nem Isten." - NISHIDA KITARO: A vallásos világnézet és az interaktív tudat (2000/3.)
"A nihilitásba vetett én önmaga előtt tárul fel. Csak az ilyen találkozásokban válik a nihilizmus (csakúgy, mint a halál) valódi kérdéssé." - NISHITANI KEIJI: A nihilizmus felülmúlása (2000/4.)
"A szekularizáció. kivonja Istent. és jelszóként hirdeti meg mindenki egyenlőségét, mely jelszó beteljesülése már most - az evilági mindennapokon belül - követelhető, miközben mindaz, ami ennek ellentmond, guillotinnal és nayodokkal felszámolandó." - PASCUAL JORDAN: Hit és ideológia (2000/5.)
"A tiszta cselekvés és a tiszta erő sehol sem lelhető föl a megnyilvánulásban." - RENÉ GUENON: Minőség és mennyiség (2000/6.)
"A pillanat olyasvalami, 'amit sohasem pillantunk meg kétszer', ami éppen egyediségével áll ellen az absztrakciónak, ismétlésnek, szokásának, abszolút pontossággal; amilyen mértékben az idő sodrásában áll, annyiban kizárólagosan átmeneti és voltaképpen eltűnésre szentelt, ám egyszersmind szüntelen visszatérés minden lét és minden érték közös forrásához,." - LOUIS LAVELLE: Érték és idő - Az idő viszonya a lehetőséghez és az értékhez (2000/7-8.)
"Ami mellett kitartok, a következő: a jövő állapotának semmiféle koncepciója, mely a halál tényét egyszerűen elhanyagolja, amely tehát teljességgel figyelmen kívül hagyja a halála felé élő, a halálra rendelt embert, úgyszintén a már meghaltakat, a halottakat, semmiféle ehhez hasonló jövőkép nem léphet fel komolyan azzal az igénnyel, hogy egyáltalán az ember reményének tárgya legyen!" - JOSEPH PIEPER: Remény és történelem (2000/9.)
"A természet azonban elpusztíthatatlan." - HENRI BERGSON: A zárt és nyitott társadalom (2000/10.)
"Az író már nem törekszik dicsőségre, hanem sikerre, aminek fogalma könnyebben megragadható." - ÉTIENNE GILSON: Könyv és irodalom (2000/11.)
"Az Ótestamentumban, melynek nyelvéből az Új egyedül érthető, a 'religio' kizárólag a 'szövetségből' mint 'Istennek Izráellel való nászából' adódik, nem csupán a 'templom kultuszában és áldozatában', hanem oly módon, hogy 'legyetek azért szentek, mert én szent vagyok!' (ahogy a Leviticus tízparancsolatának ősszava hangzik)" - ERICH PRZYWARA: Filozófia és vallás (2000/12.)
"Az az elképzelés, miszerint az ember mint keresztény vagy mint filozófiai szabadságszubjektum még akkor is szabad volna, ha láncban születik, fölöttébb meggondolandó, ha nem alapjában téves." - KARL RAHNER: Szabadság és manipuláció (2001/1-2.)
"A világ egy zárt terület, mely Istené a teremtés jogán; az ördögé a hódítás jogán, a bűn okán; a keresztényé az első hódító fölötti győzelem jogán, szenvedés okán." - JACQUES MARITAIN: A keresztény és a világ (2001/3.)
"Egy Himalája expedíció vezetője választhat aközött, hogy vagy a hegy végső ostromának élére áll, vagy a táborban marad és csapata más tagjának adja meg ezt a lehetőséget." - RICHARD MERVYN HARE: Eszmény és morál (2001/4.)
"Embernek lenni nem valamiféle szakma, sem nem teljesít önmagában valamiféle társadalmi célt." - JOHN PASSMORE: A tökéletesíthető ember (2001/5.)
"Élményeink magánjellegűek. Próbáljuk közölni őket, azonban, mondják a filozófusok, sohasem lehetünk biztosak abban, hogy ez sikerülhet." - ALFRED JULES AYER: Mi a kommunikáció? (2001/6.)
"Úgy kell bánunk az élettel, mintha minden pillanata végcél volna, minden pillanatot olyan fontosnak kell tartanunk, mintha az élet voltaképpen csak e pillanat kedvéért ért volna el hozzá; és ugyanakkor úgy kell életünket folytatnunk, mintha egyetlen pillanat sem volna végleges, értékérzetünknek egyiknél sem szabad megállnia, hanem mindegyiknek átmenetként és eszközként kell szolgálnia magasabb és egyre magasabb lépcsőfokok felé. E látszólag ellentmondásos kettős követelmény az élet minden momentuma iránt, miszerint véglegesnek s egyszersmind átmenetinek kell lennie, a végső bensőségekből fakad, amelyekben a lélek az élethez való viszonyát alakítja - és, furcsa módon, mintegy ironikus beteljesülését a pénzben, a szellem végső, mivel minden minőségen és intenzitáson túl lévő képződményében leli meg." - GEORG SIMMEL: A pénz filozófiája (2001/7-8.)
"A férfi a nő utasa,? a nőstény az az eszköz, amit a hím talált annak érdekében, hogy szaporodjon, tehát hogy világra jöjjön. Ebben az értelemben a nő a faj első közlekedési eszköze, legelső járműve, míg a második egy hátasló lenne az eltérő testek párosításának titkával, előkészítve a migrációra, a közös utazásra.: felszállni egy állatra vagy beszállni egy autóba annyit tesz mint felkészülni a halálra a távozás pillanatában, hogy újjászülethessünk a megérkezéskor (partir c'est mourir un peu - elmenni annyi mint kissé meghalni)." - PAUL VIRILIO: Az utas lélekvándorlása (2001/9.)
"Ha rút vagyok, megvan a választásom arra, hogy kárhozott legyek vagy másokat kárhoztassak, szabad maradok a mazochizmus vagy a szadizmus választásában, s nem csupán abban szabad, hogy ignoráljak másokat." - MAURICE MERLEAU-PONTY: A szabadság (2001/10.)
"A tömegember - a szó itt egy emberi struktúrát jelöl, mely a technikához és tervezéshez kapcsolódik - nem fogja megoldani az egzisztenciális problémákat, és a Földet sem fogja paradicsommá változtatni." - ROMANO GUARDINI: Az újkor vége (2001/11-12.)
"Lehet, hogy le kell tenni a könyveket egyszer majd végérvényesen. De még akkor is tudunk majd valamit - talán a jelekből olvasni és teljes lényünket belevetni az örök áramlásba." - NICOLAS BOURBAKI: Konnexus (2002/1-2.)
"A legtöbben képesek vagyunk megkötni egy csokornyakkendőt csekély tehetséggel. Azonban a legbonyolultabb és legkulturáltabb gondolkodó is elveszett, ha minden egyes mozdulatot azok végrehajtása előtt akar végiggondolni." - HENRY HABBERLEY. PRICE: A felismerés (2002/3.)
"A táplálkozási sorrend a baromfiudvaron vagy a vezető állat pozíciója 'hatalmi' harcok eredménye." - HELMUTH PLESSNER: Hatalom és emberi természet (2002/4.)
"Csak amennyiben az emberek a gondolkodásra alapozzák életüket, lesz az élet a saját művük." - RUDOLF EUCKEN: A szellemi élet természete (2002/5.)
"Az erőszakmentes konfliktusmegoldás mindenütt megtalálható, ahol a szív kultúrája a megegyezés tiszta eszközeit adta az ember kezébe." - WALTE BENJAMIN: Az erőszak kritikája (2002/6.)
"Csoda, hogy az emberek szerethetik Istent - mégis képtelenek szeretni az emberiséget. Hát akkor kit is szeretnek ők valójában?" - SRI AUROBINDO: Kelet és Nyugat (2002/7-8.)
"A szorongás a belső Én felébredését jelöli a világ álmából vagy mámorából." - HANS JONAS: Az ember állapota (2002/9.)
"Nem a különleges, titokzatos ismeretek számítanak: a mágikus rendszer érzéke, az a képességünk veszett el, hogy ahol vagyunk, azon a helyen halljuk meg Gaia énekét." - GARY SNYDER: A hely dicsérete (2002/11-12.)
"A posztmodern gondolkodó szemszögéből ellenben egész életformákat kell égbe emelni, ha azok a nonkonformistáké vagy a kisebbségeké; ha véletlenül a többségeké, el kell átkozni azokat." - TERRY EAGLETON: Mi a kultúra? (2003/1-2.)
"A Nyugat egy süllyedő hajó, ahol mindenki szemet huny a merülés fölött, miközben kitartóan munkálkodik a hajózás egyre kényelmesebbé tételén." - EMANUELE EVERINO: A nihilizmus lényege (2003/3.)
"A Trobriand-szigetek lakói állítólag nem rendelkeznek az okságot jelölő kifejezéssel." - MARIO BUNGE: Az okság elve (2003/4.)
"Bizonyos, hogy a technika hatásai lassanként elérik a természetes geoklimatikus változások nagyságrendjét, a szerves élet fajtáinak sokfélesége az utóbbi évtizedekben rohamosan fogyott, tehát az emberiség tudtán kívül átvette a felelősséget a szerves élet fennmaradásáért a Földön." - CARL FRIEDRICH VON WEIZSÄKER: A tudás ideje (2003/6.)
"A Zen álláspont inkább a megszabadulást jelenti, akár magától Buddhától is. A zen valójában gyakran úgy fejezi ki magát, mint: 'dolgozni azon, hogy megments másokat a keresztúton'." ABE MASAO: Zen, buddhizmus és nyugati gondolkodás (2003/7-8.)
"Nemcsak a hatalmasok politikai és gazdasági döntései, hanem az én túlfűtött lakásom, az, hogy mértéktelenül használom a foszfáttartalmú mosószereket, az én szemetelési szokásaim is az ökológiai háztartás döntő tényezőivé váltak." - FARNZ FURGER: Az önmérséklet mint lehetőség (2003/9.)
"Ne habozzunk: azon az oldalon kell haladnunk, ahol több a gondolkodás, ahol mesterségesebb a kísérletezés, ahol az eszmék kevésbé viszkózusak, vagy ahol az ész szeret veszélyben lenni." - GASTON BASCHELARD: A szürracionalizmus (2003/10.)
"Mindamellett döbbenetes, hogy az a hatalom, mely önmagunk elhagyására szólít fel, egyszersmind az a hatalom, mely újra igenli a már egyszer tagadott létünket." - TANABE HAJIME: Metanoetika és metanoézis (2004/1-2.)
"Ha levetkőzzük azt a felfuvalkodottságot, hogy magunkat tartsuk a világ középpontjának, felszabadulunk ahhoz, hogy - éppen fordítva - magunkban érezzük a világ középpontját, s így kapcsolódjunk az egészhez." - KLAUS M. MEYER ABICH: A természettel kötendő béke feltételei (2004/3.)
"Isten azonban, bármennyire is demokratikus gondolkodást követel tőlünk minden ember és méltósága tiszteletének formájában, annyiban kemény arisztokrata, hogy szokatlan, átlagfölötti, kiválasztott, kiváló adottságú természete szerint mindig is egy drága kivétel, mindig is egy parányi kisebbség a szokványossal szemben." - WILHELM RÖPKE: Képzés és tudomány a kultúra krízisének korában (2004/4.)
A keresztény misztikától és filozófiai idealizmustól eltérően. a buddhizmusban inkább arról van szó, hogy az ember, aki maga is semmivé lesz, ugrásszerűen visszatér a 'megosztottság elé', azaz éppen a semmibe." - SHIZUTERU UDEA: A semmi és az Én a buddhista gondolkozásban (2004/5.)
"Azoktól, akik arról panaszkodnak, hogy nem látnak, azt kell kérnünk, hogy forduljanak önmagukba s állapítsák meg, hogy valóban akarnak-e látni." - LUCIEN LABORTHONNIERE: A filozófia mint művészet (2004/6.)
"Nem éreztem az eleven Istent, mely bennünk lakozik, és amely a kegyelem tettei révén tárul fel előttünk, nem pedig a gőg hiú eszméi által. Végül azonban megdobbant a szívem és a halál nyugtalanságába merített bele." - MIGUEL DE UNAMUNO: Intim napló (2004/7-8.)
"Az európai egység csak magasabb rendből eredhet, mint bármi, ami a 'nemzet' fogalmat meghatározza. Formája csakis 'organizmusokból álló organizmus' lehet; amelynek a csúcsán és a súlypontjában a szellemi valóság, és az unum quod non est pars (az egy, amely nem részekből áll) - hogy ezt a dantei kifejezést használjuk - fensőbbsége kell, hogy meghatározó módon működjön." - JULIUS EVOLA: Európa és az organikus eszme (2004/9.)
"Minden megváltozna, ha beleegyezne az ember a szellemi életbe. De esze, életereje és testisége természetéből következik, hogy a felsőbbrendű törvényeknek ellenszegül. Szereti saját tökéletlenségét." - SRI AUROBINDO: A lánc (2004/10.)
"Amikor indiainak vagy moszlimnak, kereszténynek vagy európainak, vagy bármi másnak hívod magadat, erőszakossá válsz. Belátod, miért van ebben erőszak? Mert elválasztod magadat az emberiség többi részétől." - JIDDU KRISHNAMURTI: Önérdek, félelem, erőszak (2004/11-12.)
"A háborúk többnyire csupán a szembenálló felek gonoszságáról tanúskodtak és tanúskodnak ma is." - GERTRUDE ELIZABETH MARGARET ANSCOMBE: Háború és gyilkosság (2005/3.)
"A harmonikus együttlét szelídségével már nem a magány keménységét állítjuk szembe, hanem a szerelmi kudarc által kiváltott rosszérzést. Ebben van a valódi hidegség, melyhez képest a magány csaknem langyosnak tűnik." ELISABETH BADINTER: Az egyik és a másik (2005/4.)
"Senki sem boldogulhat, ha hiányzik belőle a bátorság vagy bizonyos mértékű önmérséklet és bölcsesség, míg azokban a közösségekben, ahol hiányzik az igazságosság és könyörületesség, az élet szörnyűvé válik." - PHILIPPA FOOT: Erények és bűnök (2005/6.)
"Ha valakinek egy millió dollárt ajánlanának, ha ebben a pillanatban elhiszi, hogy három meg négy az tizenegy, vagy hogy a szék, amin ülni látszik, valójában az egyetlen élő unikornis, elvesztené a pénzt." - BRAND BLANSHARD: A hit etikája (2005/7.)
"Az egyedüli dolog, amit felelősséggel tehetünk az, hogy távol tartjuk magunkat a saját egzisztenciánkkal való ideológiai visszaéléstől, és egyébként privát szféránkban szerények, jelentéktelenek és jó értelemben igénytelenek maradunk, mégpedig úgy, ahogy azt már nem is a jólneveltség, hanem inkább annak szégyene ír elő, hogy marad még a pokolban levegő, amit beszívhatunk." - THEODOR LUDWIG WIESENGRUND ADORNO: Minima Moralia (2005/10.)
"Talán még szeretjük magunkat, de már csak mint olyanokat, amilyenek lennénk egy mindent látó szem előtt, és csak annyiban, amennyiben helytállnánk egy ilyen szem előtt." - MAX SCHELER: Ordo amoris (2005/11-12.)
"2001. szeptember 11-e óta az európai moszlimokra úgy tekintenek, mint egy radikális, nyugatellenes ideológia potenciális bázisára, amely ideológia ráadásul az iszlám egy olyan durva félremagyarázására alapul, amelynek semmi köze a valódi mohamedán hithez, és amelyet a világ moszlimjainak zöme elutasít. Az iszlámról vallott eme két nézet között folyó küzdelem meghatározhatja a 21. század irányát, történéseit." - MUSZTAFA AKJOL: Az európai moszlimok és az iszlám szellemének keresése (2006/1-2.)
"A magyar ebben a percben jelentéktelen nemzetiségi államocska, amely makacsul ragaszkodik nem létéhez, hanem vétkeihez, de a vétkeket eszeveszett gyűlölködésével nem más, hanem önmaga ellen követi el." - HAMVAS BÉLA:"Vissza kell adni az ember örök életét" (2006/3.)
"Minden változik: a test, az elméletek, a gondolatok, az ideálok, a célok. De a Lét változatlan marad. Ez volt minden időben a próféták üzenete: ismerd meg önmagad. Ismerd meg a Létedet, mely örök és nem korlátozódik a testre, a vágyakra, a tettekre és a reakciókra. Ismerd meg a Létedet." - PIR OVEYSZI: Az ember a világmindenség tükörképe (2006/4.)
"Szív
választottjának ajtajához járul a férfi, és kopogtat. Megkérdi
egy hang:
- Ki az?
- Én - feleli a férfi.
A hang
válaszol:
- Itt nincs hely én és te számára! - Az ajtó zárva
marad. Esztendőnyi magány és megpróbáltatás múltán a férfi
visszatér, és megint bezörget. Megkérdi a belső hang:
- Ki
az?
- Te - válaszol a férfi.
Az ajtó kitárul előtte."
- M. DERVIS: A szufi út (2006/5.)
"Érzem a Föld fájdalmát." - MARKO POGACNIK: A Föld gyógyítása (2006/6)
"Lehetséges-e újra fölfedezni a Földet? Lehetséges-e fölfedezni a gyógyító Magyarországot? Te ki vagy?" - ALEX FISHER: Lehetséges-e újra fölfedezni Magyarországot (2006/7-8.)
"Az erőszaknélküliség a legtökéletesebb öntisztítást jelenti, ami emberileg csak lehetséges." - MOHANDÁSZ KARAMCSAND GANDHI: Aforizmák a Békéért (2006/9.)
"Hogy mi történt ma itt, azt tudjuk. Ezerkilencszázötvenhatot az egész irodalom, az egész sajtó, a zene, a festészet, a művészet, a társadalom, a tudomány, a politika elárulta. Minek árulta el? Annak, hogy élni csak kell." - HAMVAS BÉLA: Interview (2006/10.)
"A következő ezer év legsúlyosabb konfliktusai valószínűleg a biológiai alapokon folytatott háborúskodások lesznek, ahol is azzal kapcsolatos különböző nézetek csapnak össze, hogy milyennek kell lenniük az emberi teremtményeknek. Csak remélni lehet, hogy leszármazottaink egy olyan csoportja, akik ragaszkodnak a hagyományos értelemben vett emberi örökséghez: akik lojálisak a hagyományos emberi alakhoz és genetikai múltunkhoz, továbbra is birtokolhatják majd a Földet, hogy megőrizzék a hagyományos emberi értékeket az emberiség szülőhelyen, miközben azok, akik radikálisan új formákat választanak létezésük számára, eltávoznak." - FREEMAN DYSON: A jövő nagyságrendjei (2006/11-12.)
"Itt csak egyetlen ellenszert ismerek, de ez azonnal megszabadít: annak, akire féltékenyek vagyunk, kívánjunk olyan sokat vágyaink tárgyából, hogy az túlszárnyaljon minden elképzelést, és belépjen a tündérmesék világába. Kívánd neki a legjobb munkahelyet, egy olyan hosszú autót, hogy alig tudjon vele parkolni, száz szeretőt minden éjszakára és jó egészséget ahhoz, hogy mindezt képes is legyen élvezni." - OLE NYDAL: Ahogy a dolgok vannak (2007/1-2.)