Kőszegi Lajos honlapja





A BÖLCSESSÉG TANÍTÓI
 


 

 

Megjelent kötetei:

Ne légy távol!   (1993)
Don't be far away! (2011, translated by Beata Palasthy)

Gyémántfűrész-szútra (2000)
Daimond-saw sutra (2011, translated by Beata Palasthy)

Misli na mene!
Palilogos
(Izbor, prevod i pogovor Sava Babic – Unus Mundus  2006/19-22, Nis) 


Válogatott szerkesztői munkái:

Hamvas Béla emlékszám, Életünk folyóirat 1987/11. (Várhegyi Miklóssal)

Szabó Lajos emlékszám, Életünk folyóirat 1989/9-11. (Várhegyi Miklóssal)

Rabindranath Tagore: Szentjánosbogarak 1994. (Várhegyi Miklóssal)

Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig. 1992. (Várhegyi Miklóssal)

Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából. 1994. (Várhegyi Miklóssal)

Kunszt György:  A hagyomány jövője. 1995.

Nietzsche-tár.  Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból. 1996. (Kunszt Györggyel és Laczkó Sándorral)

Athenaeum-tár. A Magyar Filozófia Társaság vitaülései 1938-1944. 1998. (Kunszt Györggyel és Laczkó Sándorral)

Szabó Lajos: Tény és titok. Összegyűjtött írásai és előadásai. 1999. (Kotányi Attilával és Kunszt Györggyel )

Ruszt József: A Föld lapos és négy angyal tartja. 42 év és 42 megszólalás. 2004. (Nánay Istvánnal)

Válogatás Kőszegi Lajos írásaiból:

MESÉK
GYÉMÁNTFŰRÉSZ-SZÚTRA
MONDATHULLÁSBAN
SZÍNHÁZI LEVELEK
ÉPÍTÉSZETI ÍRÁSOK
MINIATURE EARTH


 

 

Miközben mélyalvásban és álomban már mindenki elindult a tiszta tudatosság ösvényén, ugyanakkor még nappali tudatunk mechanikusan ismétli vágyainkból és félelmeinkből barkácsolt ego-megmentő katasztrófa-végjátékainkat – spirituális forradalom zajlik a szubjektum mindent magába foglaló, de még elszigetelt zónáiban. 

   Spirituális felébredés, néma forradalom zajlik a hatalmi, hivatalos tudomány intézményeiben, az egyetemeken és a kutató-laboratóriumokban is. A tudósok közül egyre többen képesek úgy felfogni a világot, mint akár egy kiváló spirituális tanító, aki független saját kora hatalmi intézményéitől. Közülük emelkedik ki a ljubjanai egyetem informatika professzora, Igor Kononenko, aki a tudomány és spiritualitás, tudás és bölcsesség duáljaiban nem ellentétet lát, hanem hieratikus magába-foglalást: a szubjektivitás magába foglalja az objektivitást; a folytonos magába foglalja a különállót; a realitás magába foglalja a racionalitást; a spiritualitás magába foglalja a tudományt; a bölcsesség magába foglalja a tudást; a tudat magába foglalja az intelligenciát. A magasabb magába foglalja az alacsonyabbat – és megfordítva: ez az alacsonyabb részvételének esélye: pars pro toto – a rész az egészért…

   A rész egybevágó az egésszel (lásd: hologram és fractál) – az ember, mégha ez olykor hihetetlennek tűnik is –  istenarcú, vagyis Te = én vagyok. Amint a régi maya köszöntésben: in la'kech – másik önmgad vagyok és te önmagam vagy...

   Ne feledd: „spirituális lények vagyunk: mindenkinek (egyszer) teljes mértékben kifejezésre kell juttatnia spirituális természetét” – mondja Kononenko. Közöttünk néhányan már kifejezésre jutatták, hogy ők az „önmegvalósító, öntudatra ébredt, megvilágosodott, üdvözült, megváltott, szabad, a szeretet és bölcsesség mesterei: túlléptek minden ragaszkodáson és illúzión, megszabadultak minden kívánságtól, elvetették az előítéleteket és minden félelmet, és felismerték az ego összes játékát.” Kononenko egy részleges listát állított össze arról, hogy a bölcsesség tanítóinak mi a közös a tanításaikban:

*

A Bölcsesség tanítói közös tanításai

 

1. NINCS HALÁL: A fizikai test halála pusztán átmenet a lét egyik formájából egy másik realitásba, a spirituális fejlődés egy következő lépcsője.

2. NINCS GONOSZ: Abszolút értelemben nem lehet semmilyen gonosz, mivel mindenben Isten lakozik, és minden dolog Isten maga: az univerzum minden szörnyű megjelenése csak az ő álarca.

3. NINCS ÖRÖK ELÁTKOZOTTSÁG: sem a világ, sem a Föld nem örök életű. Minden dolog a kozmikus megjelenés végtelen folyamatában kel életre, tűnik el, illetve jelenik meg újból.

4. MINDEN ÖSVÉNY ISTENHEZ VEZET: A lélek Istenből emelkedett ki, és előbb vagy utóbb biztosan vissza fog térni Istenhez. Az emberek mindig és minden ösvényen az ő útját járják , mivel minden út hozzá vezet.

5. Minden létező EGYSÉGE: MINDEN ISTEN; MINDANNYIAN ISTEN VAGYUNK, csak a tudat szintjei változnak. Ha az ember felismeri az Igazságot, ráébred, hogy mindenkivel egy.

6. SEMMIT NEM KELL MEGVÁLTOZTATNI, CSAK MAGAMAT: Minden úgy tökéletes, ahogy van – ezt meg kell tanulnunk elfogadni. Az egyetlen valódi változás bennünk magunkban van.

7. AZ ÚT AZONBAN NEM KÖNNYŰ: Tele van csapdákkal, és csak kevesen érik el a Célt viszonylag gyorsan; a többség hosszasan körben forog, kipróbál különböző vonzó egérutakat, és zsákutcákba kerül...

8. AZ IGAZSÁG NEM LEÍRHATÓ: ezért a mesterek tanításait nem csak az elménkkel kell olvasni, hanem azokat igazolni is kell és azokra intuitív módon rá kell érezni – a szívünkkel.

9. AZ ELME KORLÁTOZOTT: Elkülönültséget és az igazság hiányát hozza létre; bár hasznos eszköz lehet, nem szabad uralkodnia; a szív és elme harmóniája nélkülözhetetlen.

10. A DOGMÁK A TUDATLANSÁGBÓL FAKADNAK: a tanításban nincs helye végső szabályoknak és dogmáknak. Ettől függetlenül minden koncepció, vallási irányzat és vallás hasznos és szükséges is lehet.

11. BÁRKI RÁJÖHET AZ IGAZSÁGRA SAJÁT MAGÁTÓL, KÖZVETLENÜL: Isten valós megismerése azután lehetséges, hogy felülemelkedünk minden koncepción, és megértésen, egy élő és közvetlen misztikus megtapasztalásba. 

12. MOST: Az egyetlen realitás a jelen pillanat, most és csak most lehet az Igazságot felismerni. Múlt és jövő nem létezik – ezek csak emlékek.

13. AHHOZ, HOGY EGY LEGYEN, AZ EMBERNEK MEG KELL HALNIA SAJÁT MAGA SZÁMÁRA: az ego (személyiség) akadályt jelent az Úton, bár az ego nélkül nem lehet követni az Utat. Ha az ember készen áll, feláldozza az egót, hogy MINDENT megnyerjen.

14. AZ IGAZI SZABAD AKARAT CSAK A MEGVILÁGOSODÁS ÁLLAPOTÁBAN LÉTEZIK: Minden egyéb állapot feltételes, és ezért nem szabad.

15. EGY TANÍTÓ (szinte) SZÜKSÉGES: A tudás csak akkor hasznos, ha azt a tanítvány szintjére adaptálják. Egy Tanító azonban nem tehet semmit a tanítvány helyett.

16. A SZENVEDÉS ÉS A MEGPRÓBÁLTATÁSOK (szinte) SZÜKSÉGESEK A HATÉKONY TANULÁSHOZ: a dualitás világa a fájdalom, szenvedés és megpróbáltatások világa – hosszú távon az ‘ideális’ élet ebben a világban lehetetlen. Ha az ember megadja magát, a szenvedés eltűnik, mivel nincs már rá szükség.

17. A RAGASZKODÁS ÉS A KÍVÁNSÁGOK FÉLREVEZETNEK: ezek eltérítenek bennünket az Igazságtól. A legnehezebb, de szintén szükséges dolog KITANULNI mindenből, amit megtanultunk.

18. A NEM MEGVILÁGOSODOTTAK ÉLETE ALVÁS – A TUDAT HIÁNYA: csak a megvilágosodásban ébred fel az ember az álomból és válik tudatossá.

19. ÉN VAGYOK a végső felismerés – annak felismerése, hogy csak Isten (Én egyedül) létezik, és hogy az elkülönültség csak képzelt volt – a játék része.

20. AZ ÉLET CÉLJA A MEGTAPASZTALÁS: Az egyetlen cél maga az élet, és semmiképpen nem bárminek a megszerzése. Az út a fontos, nem a cél. Ahhoz hogy megtapasztalja magát, Isten elfelejti magát – azért, hogy képes legyen önmagát megtapasztalni. Az élet játék.

21. A VÉGSŐ CÉL A MEGVILÁGOSODÁS; FELISMERÉS; MEGVÁLTÁS; ÖNTUDATRA ÉBREDÉS; SZABADSÁG; ÖNMEGVALÓSÍTÁS; ELMERÜLÉS AZ ABSZOLÚTBAN, ISTENBEN; EGGYÉ VÁLÁS; HAZATÉRÉS (A JÁTÉK VÉGE).

 

*

A Bölcsesség tanítóinak listája

 

A Bölcsesség tanítói a vigasztalás mesterei, akik jelenlétükkel, együttérzésükkel és főképp szavaikkal tanítanak. Mivel bölcsességlényük közvetlenséget a szavak elméből-szőtt közvetettsége helyettesíti, ezért kicsi az esély, hogy tanításaik túltörjenek elménk határain és kondicionáltságán, az elmehálóban csomósodott egónkon. Mindazonáltal tanításaik olvasása komoly repedéseket építhet ellenállásainkon. A Bölcsesség tanítóinak szavai lehetnek mankók a tudatosság ösvényén, azonban ne feledjük, hogy szubjektív tapasztalásainkkal, azaz önálló és önkénytelen lépéseinkkel tudunk csak kimozdulni ebből a közös és személyes sötét nappali rémálomból. Hová? A tiszta tudat tudatosságának fényébe.

     (E listát folyton fejlesztem.)

 

*

1. Ókori Közel- és Távol-Kelet:

- Sri Rama (kb. i.e. 45. század), legendás indiai megvilágosodott mester, király és bölcs.

- Sri Krishna (kb. i.e. 32. század), legendás indiai megvilágosodott mester, herceg és bölcs.

- Hermes Trismegistos (? i.e. 3. évezred), legendás mester és spirituális tanító.

- Zarathustra (Zoroaster) (? i.e. 2. évezred), a perzsa zoroaszter vallás alapítója.

- Mahavira - Vardhamana (i.e. 599?-527?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a dzsainizmus megújítója.

- Laozi - Lao Tsu; Lao-ce (i.e. 570?-490?), kínai bölcs, filozófus, a taoizmus alapítója.

- Siddhartha Gautama Buddha (i.e. 560?-480?), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Zhuangzi  -  Zhuang Zhou, Csuang-ce (i.e. 369?-286?), a "pillangó álma" taoista bölcselet mestere.

- Garab Dorje (Prahevajra) (i.e 187?-57? között)), az Atiyoga avagy a Dzogcen, a "Nagy Tökéletesség" tanítója.

*

2. Görög és római ókoriak:

- Pythagoras (i.e. kb. 569-475), görög filozófus, matematikus, bölcs és spirituális tanító.

- Heraclitus (i.e. kb. 535-475), görög bölcs.

- Sokrates (i.e. 470?-399?), görög filozófus.

- Jézus Krisztus (i.e. 6? – i.sz. 29?), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Seneca (i.e. 3? – i.sz. 65), római filozófus és drámaíró.

- Tyanai Apollonius (15?-100?), görög neopythagoreus filozófus.

- Plotinus (kb. 205-270), görög neoplatonista filozófus.

*

3. Európai középkor:

- Assisi Szt. Ferenc (1182?-1226), boldog, az alázat mestere, a ferences rend alapítója.

- Magdeburgi Mechthild (1209?-1282?), keresztény misztikus.

- Meister Eckhart (1260-1327?), keresztény teológus, filozófus és misztikus.

- Marguerite Porete (1255?-1310), misztikus, bölcs, spirituális tanító.

- Nicholas of Cusa (1400?-1464), keresztény filozófus, bíboros, diplomata, matematikus és metafizikus.

- Paracelsus (1493-1541), orvos, alkímista, misztikus, laikus teológus és filozófus.

- Avilai Szt. Teréz (1515-1582), keresztény apáca, szent, misztikus, a karmelita rend megújítója.

- San Juan de la Cruz (1542-1591), misztikus teológus, szent, a Mezítlábas Karmeliták alapítója.

*

4. Szufizmus:

- Omar Khayyam (kb. 1048-1131), perzsa matematikus, csillagász, költő és a szufizmus tanítója.

- El-Ghazali (1058-1128?), iszlám filozófus, teológus és szufi.

- Nishapuri Attar (1142?-1220?), perzsa szufi-költő, a szufizmus tanítója. 

- Rumi, Jalal ad-Din (1207-1273), perzsa költő és szufi, a táncoló dervisek alapítója.

- Hafis (1325?-1389?), perzsa költő és szufi.

- Jami, Nur ad-Din Abd ar-Rahman (1414-1492), perzsa szufi-költő és misztikus.

*

5. India és Távol-Kelet:

- Nagarjuna (150?-250?), a mahájána buddhizmus iskolájának alapítója.

- Bodhidharma (470?-539?), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Kanachi Sosan (510?-606?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a kínai Zen (Chan) 3. pátriárkája.

- Hui Neng (638-713), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a kínai Zen (Chan) 6. pátriárkája.

- Padmasambhava (8. század), a tibeti buddhizmus alapítója, a "Tibeti halottoskönyv" szerzője.

- Jese Cogyal (757-817), Padmasambhava hitvese, az "Eredendő Bölcsesség Óceán Királynője".

- Kukai (774-835), a kínai karakterek japán nyelvre alkalmazója, a Shingon ("igaz Szó") buddhista iskola alapítója.

- Sri Adi Shankara (788?- 820?), megvilágosodott mester és spirituális tanító, filozófus, költő, vallási reformer.

- Huang Po (1st half of 9th century), a Zen mestere és spirituális tanító.

- Rinzai (?-866), a Zen megvilágosodott mestere, spirituális tanító.

- Atisha (980-1054), a buddhista tanítások megújítója, a bodhicitta, tonglen, lonjon felélesztésének mestere.

- Tilopa (988-1069), a tibeti buddhizmus Kagyü vonal alapítója, a Mahamudra első mestere..

- Marpa Chökyi Lodrö (1012-1097), a buddhista tanítások legjelentősebb tibeti fordítója, tantrikus tanító.

- Naropa (1016-1100), megvilágosodott mester, spirituális tanító.

- Jetsun Milarepa (1052-1135), tibeti jógi, költő, mágus, megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Sakya Pandita - Kunga Gyaltsen (1182-1251), a sakya buddhista rend kiemlekedő alakja, a Trungpa-vonal alapítója.

- Dogen Zenji (1200-1253), a Zen japán mestere és spirituális tanító, költő, a Soto-Zen alapítója.

- Je Tsongkhapa - Lobsong Drakpa (1357-1419), a tibeti buddhizmus Geluk iskolájának alapító mestere.

- Kabir (1440?-1518?), misztikus költő, indiai szeint, megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Guru Nanak (1469-1539), megvilágosodott mester és spirituális tanító, a Sikh vallás alapítója.

- Mira Bai (1498-1547), indiai szent, bölcs, misztikus költő.

*

17. század

- Jakob Böhme (1575-1624), keresztény misztikus.

*

18. század

- Hakuin Ekaku (1686-1768), a Rinzai Zen iskola megújítója, híres koanja: "...ha egy tenyér csattan..."

- Emanuel Swedenborg (1688-1772), keresztény misztikus, Menny és Pokol hírnöke.

- Baal Sem Tov (1698-1760), a chasszidizmus alapítója, "Isten Nevének Mestere".

*

19. század:

- Bahá'u'lláh (1817-1892), a bahá'i spirituális mozgalom alapítója.

- Maharishi Dayananda Saraswati (1824-1883), az Arya samaj (vissza a védákhoz) mozgalom alapítója.

- Lahiri Mahasaya (1828-1895), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Helena Petrovna Blavatsky (1831-1891), parapszichológiai médium és a Teozófiai Társaság alapítója.

- Sri Ramakrishna Paramahamsa (1833-1886), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Sri Sai Baba of Shirdi (1840?-1918), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Sri Yukteswar (1855-1936), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Ohiyesa, Charles Alexander Eastman  (1858-1939), amerikai indián író, orvos, az indián bölcsesség írója.

- Rudolf Steiner (1861-1925), osztrák filozófus és természettudós, az antropozófiai mozgalom alapítója.

- Swami Vivekananda (1863-1902), Indian filozófus, bölcs és spirituális tanító.

*

20. század:

- Rabindranath Tagore (1861-1941), indiai költő, filozófus, Nóbel-díjas.

- Usui Mikao (1865-1926), a Rei Ki alapító mestere.

- Mahatma Gandhi (1869-1948), az igazságért és emberi jogokért folytatott erőszakmentes harc mestere. 

- Sri Aurobindo (1872-1950), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Carl Gustav Jung (1875-1961), svájci pszichiáter, pszichológus és filozófus.

- George Gurdjieff (1877-1949), görög-örmény spirituális tanító és misztikus.

- Bhagavan Sri Ramana Maharshi (1879-1950), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Edward Bach (1886-1936), angol orvos, a (Bach) virág-terápia megalkotója.

- Sri Siddharameshwar Maharaj (1888-1936), az Advaita Vedanta tanítók (Nisargadatta, Ranjit) Guruja.

- Mikhail Naimy (1889-1988), libanoni spirituális író, költő, filozófus.

- don Juan Matus (1891?-1973?), amerikai indián sámán, látó és bölcs, spirituális tanító.

- Paramahansa Yogananda (1893-1952), a jóga mestere és spirituális tanító.

- Meher Baba (1894-1969), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Maharajji Neem Karoli Baba (?-1973), a bakhti jóga nagyhatású mestere.

- Jiddu Krishnamurti (1895-1986), megvilágosodott mester.

- Hamvas Béla(1897-1968), spirituális tanító.

- Sri Nisargadatta Maharaj (1897-1981), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Omraam Mikhael Aivanhov (1900-1986), bolgár filozófus, misztikus és spirituális tanító.

- Martin Kojc (1901-1978), szlovén parapszichológus, filozófus, publicista, bölcsesség-tanító.

- Shunryu Suzuki (1904-1971), japán Zen-mester, az USA-beli Soto-Zen közösség alapítója.

- Peace Pilgrim (1908-1981), megvilágosodott mester, zarándok és bölcs.

- Teréz Anya (1910-1977), albán keresztény apáca, a Szeretet Misszionáriusai Rend alapítója, Nobel-békedíjas.

- Dilgo Khyentse (1910-1991), a huszadik századi tibeti buddhizmus legjelentősebb Dzogcsen tanítója.

- Sri Ranjit Maharaj (1913-2000), az Advaita Vedanta tanítója.

- Alan Watts (1915-1973), teológus, misztkus filozófus és spirituális tanító.

- Jean Klein (1916-1998), az Advaita tanítója, "technikája": hallgatni és transzparenssé válni.

- Richard Rose (1917-2005), az Advaita nyugati misztikájának, a gurjieffi "belső munká"-nak a tanítója.

- Idries Shah (1924-1996), szufi író és tanító.

- Swami Rama (1925-1996), a Himalájai Mesterek Szánkhja Jóga hagyományának vonaltartója, intézetalapítója.

- Elisabeth Kübler-Ross (1926-2004), orvos, pszichiáter, tanatológus, az együttérzés mestere.

- Bhagavan Sathya Sai Baba (1926-2011), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- Seung Sahn (1927-2004), a nyugati világban legelterjettebb Kwan Um Zen Iskola alapító mestere.

- Jr. Martin Luther King (1929-1968), a feketék jogaiért való erőszakmentes küzdelem mestere, Nobel-békedíjas.

- Anthony de Mello (1931-1987), indiai jezsuita, misztikus és spirituális író.

- Osho - Bhagwan Sri Rajneesh (1931-1990), megvilágosodott mester.

- Sri Chinmoy (1931-2008), megvilágosodott mester és spirituális tanító, költő, író, zenész, festő, atléta.

*

Napjainkban:

- 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso (sz.: 1935), a tibeti nép spirituális vezetője, Nobel-békedíjas.

- Chogyal Namkhai Norbu Rinpoche (sz.: 1938), a Yantra Yoga mestere, a Dzogchen Community alapítója.

- Eckhart Tolle (sz.: 1948), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

- ShantiMayi (sz. 1950), a Sacha sziddhi-jóga vonaltartó mestere, a Gayatri Mantra iskola tanítója.

- Amma Mata Amritanandamayi Devi (sz.: 1953), az Ölelés Szentje, avagy a Szent Átölelő Anya.

- Sri Sri Ravi Shankar (sz.: 1956), az Élet Művészete Alapítvány („Art of Living Foundation”) alapítója.

- Malidoma Patrice Some (sz.: 1956), afrikai sámán, író és spirituális tanító.

- Adyashanti - Steven Gray (sz. 1957), az Open Gate Sangha alapítója, zen mester.

- Meera Anya - Kamala Reddy (sz.: 1960), megvilágosodott mester és spirituális tanító.

*


* 
Eckhart Tolle videón elérhető néhány előadása
(magyar felirattal)

 
Az Örökkévaló megérintése – Touching the Eternal (Risikesh, 2002):
 
Findhorn lelkigyakorlat (2005):
 
Art of Presence (2007):

Awakening in the Now (2008):

Minden más Tollétől:

 


 

Diákként vonzott a színház és az írás, Rendeztem amatőr színházat, készítettem kézzel írt újságot, folyóiratot. Húszévesen elégettem minden versemet. Huszonöt évvel később naplóimat és minden írásomat. Közben – Várhegyi Miklóssal – Hamvas Béla és Szabó Lajos nyomdokaiba lépve kerestem valamit... Aztán Pákozdy László Márton és Kunszt György segített találni új kutatási koordinátákat. Az irodalmon, a színházon, az esszé-irodalmon, a filozófián és a teológián át haladva jutottam el a szavakon túlra. Friedrich Nietzschével hosszasan álldogáltam a szavak lángoló  és leomló hídján. Végül konkrét spirituális gyakorlatokat Buddha tanításai és a vadzsrajána felhatalmazások adtak. Az elmúlt években Eckhart Tolle csendjével és a nincs-kettősség mestereitől: Ramana Maharshitól és Nisargadatta Maharajtól kapott iránytűvel kutatom önmagamban – a bennem minden feleslegest elégető – egyetlen hajnalt.

Kőszegi Lajos író, szerkesztő, tanár (Devecser, 1956. november 7.) a győri építőipari szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1981-ben a pécsi műszaki főiskolán építész-műszaki tanári oklevelet kapott. 1984-ben végzett a Bálint György Újságíróiskolában. 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1981-től 1988-ig újságíró: Universitas, Dunántúli Napló, Somogyi Néplap, veszprémi Napló. 1985-86-ban a Visszhang folyóirat felelősszerkesztője. 1988-1991-ig a veszprémi múzeum irodalomtörténésze. 1992-től tanár. 1989-1999-ig a Pannon Panteon könyvsorozat főszerkesztője. 2000-2004-ig a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. 2004-től ismét tanár.

Telefon: +36-70-618-5005

e-mail: koszegis@gmail.com

FŐOLDAL






koszegis@freemail.hu