Kőszegi Lajos

SZÍNHÁZI LEVELEK RUSZT JÓZSEFHEZ

OIDIPUSZ-levél
BRAND-levél
GALILEI-levél
A Tragédia katedrálisa

 

 

Megjelent kötetei:

Ne légy távol!   (1993)
Don't be far away! (2011, transleted by Beata Palasthy)

Gyémántfűrész-szútra (2000)
Daimond-saw sutra (2011, transleted by Beata Palasthy )

Misli na mene!
Palilogos
(Izbor, prevod i pogovor Sava Babic – Unus Mundus  2006/19-22, Nis) 


Válogatott szerkesztői munkái:

Hamvas Béla emlékszám, Életünk folyóirat 1987/11. (Várhegyi Miklóssal)

Szabó Lajos emlékszám
, Életünk folyóirat 1989/9-11. (Várhegyi Miklóssal)

Rabindranath Tagore: Szentjánosbogarak 1994. (Várhegyi Miklóssal)

Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig. 1992. (Várhegyi Miklóssal)

Elmész. Szemelvények a régi magyar filozófiából. 1994. (Várhegyi Miklóssal)

Kunszt György:  A hagyomány jövője. 1995.

Nietzsche-tár.  Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból. 1996. ( Kunszt Györggyel és Laczkó Sándorral)

Athenaeum-tár. A Magyar Filozófia Társaság vitaülései 1938-1944. 1998. ( Kunszt Györggyel és Laczkó Sándorral)

Szabó Lajos: Tény és titok. Összegyűjtött írásai és előadásai. 1999. ( Kotányi Attilával és Kunszt Györggyel )

Ruszt JózsefA Föld lapos és négy angyal tartja. 42 év és 42 megszólalás. 2004. (Nánay Istvánnal)

Válogatás Kőszegi Lajos írásaiból:
A BÖLCSESSÉG TANÍTÓI
MESÉK
GYÉMÁNTFŰRÉSZ-SZÚTRA
MONDATHULLÁSBAN

SZÍNHÁZI LEVELEK
ÉPÍTÉSZETI ÍRÁSOK
MINIATURE EARTH


OIDIPUSZ-levél

...A görögség fundamentális tragédiája, hogy Arész/Arén (latinul: Aries) új korszakának követelő energiája mellé nem társult az isteni Törvény... A görögség az erő és szépség birtokában élt, ám csak archaikus emberi torzót hagyott ránk az isteni Törvény hiányában.” (2001)

BRAND-levél

...Brand számára az élet és hit elválaszthatatlan egység. Az áldozat nem játék, s nem tánc a szakadék szélén. Az áldozat a hívő ember meggyőződésének bizonyossága. Brand a mindent vagy semmit papja. Isten harcosa.” (2003)

GALILEI-levél

...A zenéből hajtott ki az én tudományom. Utam hétlépcsős hegyre vezetett, amelynek stációi a következők voltak:

1. A zene érzéki valóságából indulva, távol az absztrakcióktól, induktíven ragaszkodtam a tényekhez.
2. Forradalmi módon alkalmaztam a konzervatív peripatetizmust.
3. Mindezt megfejeltem a radikális arisztoteliánus archimédesziánizmussal.
4. Platonikus opciómmal a pozitivista empirizmus fertőzéseiből kigyógyítva magamat, a tudományos megismerés teoretikus fényeit kerestem.
5. Majd pozitivista empirizmussal vergődtem ki platonikus opciómból.
6. A kopernikánizmus igazságának „hite” szemben minden tisztelhetetlen tekintéllyel, intellektuális provokáció a Pör által fenyegető önmegsemmisülés határáig.
7. Un persuasore non occulto – a logikai érvek világosságával a szívemben, a végső belátás mélységével az értelmemben, a retorika technikájával apellálva az érzelemre-esztétikára-pszichológiára, kognitív kopernikánizmusra felérni végre…

– ha lehet, nem egyedül hallgatni (az isteni zenét). Ez az én szoterologiám...” (2004)



A Tragédia katedrálisa
Hommage á Gábor Miklós

Előtanulmány Ruszt József Az ember tragédiája rendezéséhez
Zalaegerszeg * 2004

Az alapkérdésekben kezdettől egyetértettünk.Azt is mondhatom, hogy az első perctől evidensnek éreztem a dráma Ruszt által felvázolt struktúráját. Azt, hogy nem az emberiség képekbe tömörített történetét kell Madách Imre költői elő-és utójátékával keretezve színpadra állítani, hanem magát a szellemi párviadalt, a vitát. Ebben a struktúrában egyetlen jelenet sem önmagáért érvényes, hanem érvként, illusztrációként szolgál...” (Gábor Miklós)


 

 

Diákként vonzott a színház és az írás. Rendeztem és játszottam amatőr színházban, készítettem kézzel írt újságot, folyóiratot. Húszévesen elégettem minden versemet. Huszonöt évvel később naplóimat és minden írásomat. Közben – Várhegyi Miklóssal – Hamvas Béla és Szabó Lajos nyomdokaiba lépve kerestem valamit... Aztán Pákozdy László Márton és Kunszt György segített találni új kutatási koordinátákat. Az irodalmon, a színházon, az esszéken, a filozófián és a teológián át haladva jutottam el a szavakon túlra. Friedrich Nietzschével hosszasan álldogáltam a szavak lángoló  és leomló hídján. Végül konkrét spirituális gyakorlatokat Buddha tanításai és a vadzsrajána felhatalmazások adtak. Az elmúlt években  és most, Eckhart Tolle csendjévell, és a nincs-kettősség mestereitől: Ramana Maharshitól és Nisargadatta Maharajtól kapott iránytűvel kutatom önmagamban – a bennem minden feleslegest elégető – egyetlen hajnalt.

Kőszegi Lajos író, szerkesztő, tanár (Devecser, 1956. november 7.) a győri építőipari szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1981-ben a pécsi műszaki főiskolán építész-műszaki tanári oklevelet kapott. 1984-ben végzett a Bálint György Újságíróiskolában. 2008-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1981-től 1988-ig újságíró: Universitas, Dunántúli Napló, Somogyi Néplap, veszprémi Napló. 1985-86-ban a Visszhang folyóirat felelősszerkesztője. 1988-1991-ig a veszprémi múzeum irodalomtörténésze. 1992-től tanár. 1989-1999-ig a Pannon Panteon könyvsorozat főszerkesztője. 2000-2004-ig a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. 2004-től ismét tanár.

Telefon: +36-70-618-5005

e-mail: koszegis@gmail.com

FŐOLDAL

koszegis@freemail.hu